Húsvét vigiliája

Az ünneplés története

A vigília szertartása a maga teljességében visszamutat a 4. századra. Már akkor szerepelt a szertartás négy részének lényege: a FÉNY liturgiája, a SZÓ liturgiája, a VÍZ liturgiája, a KENYÉR és a BOR liturgiája, EUKARISZTIA.

A fény liturgiájában a fényköszöntõ rítus az ókori lámpagyújtás õsi szertartásából fejlõdött. A tûzszentelés a frank birodalomban már a 8. században szokás volt a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására, amit Róma a 12. sz.-ban vett át. A húsvéti gyertya és dícséretének õsi szertartását ugyancsak a gall liturgia bõvítette ki (a kereszt jelének, az évszámnak és az alfa és omega betûknek a bevésése, a tömjénszemek ráhelyezése.) Az olvasmányok minden vigília velejárói voltak kezdettõl fogva. A keresztség szentségének kiszolgáltatása húsvét éjjelén is már az õsegyház gyakorlata volt. A vigília ünnepség koronája pedig az ünnepi eukarisztia volt.

A vigilia ünneplése

I. a FÉNY liturgiája

Elsõ jelkép a fény, amellyel Krisztus föltámadása bevilágítja ezt az éjszakát. A tûzszentelés szertartása, a húsvéti gyertyának és a hívek gyertyáinak meggyújtása, valamint a templom teljes kivilágítása jelzik Krisztus világosságának szétáradását.

Pannonhalmán a tûzszentelés a kerengõben történik teljes sötétségben. Innen körmenet kíséri a Húsvéti Gyertyát a Bazilikába. Ezután következik az Exsultet, a Húsvéti Gyertya köszöntése.

Az égben immár ujjongva zengjen az angyalok kórusa:
és ujjongjanak Isten csodálatos mûvei:
fölséges nagy Királyunk gyõzelmét
búgó kürtnek hangja áldva áldja!

II. a SZÓ liturgiája

A második jelkép a szó, az Isten igéje, amely az Ószövetségi elõképekben és az Újszövetség beteljesedésében adja elénk megváltásunk nagy mûvét. A húsvét liturgiájának ebben a részében Isten szabadító tetteire emlékezünk. Ahogy a zsoltáros mondja: Emlékezem az Úr tetteire, visszagondolok hajdani csodáira. Végiggondolom minden tettedet, elelmélkedem dolgaidon. Szent a te utad, Istenem! Van-e olyan nagy Isten, mint a mi Istenünk? Te vagy az Isten, csodát tesz hatalmad, a népek között erõdet megmutattad.

1 Móz 1,1-2,2 a világ megteremtése
1Móz 22,1-18 Ábrahám áldozata
2Móz 14,15-15,1 átkelés a Vörös-tengeren
Iz 54, 5-14 megkönyörült népén az Úr
Iz 55,1-11 az üdvöt mindenkinek ingyen kínálja fel az Úr
Bár 3,9-15.31-4,4 a bölcsesség forrása
Ez 36,16-28 jövendölés az új szívrõl és lélekrõl
Róm 6,3-11 a keresztséggel vele együtt eltemetkeztünk a halálba
Lk 4,1-12 Mit keresitek az élõt a holtak között? Nincs itt, feltámadt!

Asztrik fõapát úr homiliája 2002-ben.

III. a VÍZ liturguája

A keresztelõ víz Krisztus halálából és föltámadásából fakadó élet és kegyelem jele. A húsvét szent titka által a keresztségben mindnyájan eltemetkeztünk Krisztussal együtt, hogy vele együtt járjunk az élet útján. A keresztség liturgiája és a keresztségi ígéret megújítása tudatosítani akarja bennünk, hogy Krisztussal együtt nekünk is meg kell halnunk a bûnnek, és vele együtt föltámadva Istennek kell élnünk.

IV. a KENYÉR és a BOR liturgiája, EUKARISZTIA

A kenyér és a bor is jel, anyaga és eszköze Krisztus halálának és feltámadásának eukarisztikus ünneplésében, hiszen a szentmise a húsvéti titok szentségi megjelenítése.


Christos aneste! Alethos aneste!

Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!


Képek